A MEGFÉLEMLÍTÉS ELLEN

Az Independent szeptember elején a megfélemlítés jelenségének helytelen értelmezésével foglalkozott, egy érintett gyermek édesapjának cikkén keresztül. Az édesapa levelében felhívta a figyelmet a megfélemlítés egyik legsúlyosabb intézményi félrekezelésének egyik módjára, amikor az iskola a megfélemlítettet helyezi a hibás fél pozíciójába, mintegy legitimizálva a megfélemlítést.„A probléma a megfélemlítéssel nem csupán a léte, hanem tapasztalataim szerint az is, hogy a jelentése az iskolának vagy más szülőnek kontraproduktív” – szögezte le az édesapa, felhívva arra a figyelmet, hogy az iskola nem megvédi a megfélemlítés áldozatát, hanem elszigeteli. Vagyis, az iskola szerint a probléma nem a megfélemlítőkkel, hanem a megfélemlítettel van, akinek nehéz barátokat találnia és beilleszkednie. Az elkeseredett szülő levele szerint a gyermekét megalázó, bántalmazó és meglopó gyermekek voltak a „normálisak” az iskola szempontjából, míg a sértett gyermek volt a „furcsa”. Amikor a szülő tiltakozott a fokozódó megfélemlítési kultúra ellen, az intézmény hajthatatlan volt, és afelé terelték a szót, hogy hogyan segíthetnének az áldozatnak a „beilleszkedésben”.

Az elkeseredett apa szerint gyermeke iskolája eltolja a felelősséget: szerintük a gyermeket azért félemlítik meg, mert nem illeszkedett be, és nem pedig a megfélemlítés miatt vált képtelenné a beilleszkedésre. Az iskolák viselkedésükkel csak megerősítik a megfélemlítőkben annak érzését, hogy tevékenységüket az oktatási intézményében hallgatólagosan támogatják.

A szülő cikkében felhívta a figyelmet a megfélemlítés hosszabb távú hatásaira is: az Oxford Open Learning Trust felmérése során a válaszadók 65 százaléka jelezte, hogy gyermekkori megfélemlítése hatott felnőttkori önbizalmára. Továbbá 36 százalék közölte, hogy a megfélemlítés hatással volt a barátkozási képességeire is, valamint a megkérdezettek 27 százaléka valószínűsítette, hogy a megfélemlítés hatással volt a mentális egészségére is. Mindezen túlmenően, a megfélemlítés tanulmányi hatással is jár: a megfélemlítés áldozatai csupán 26 százalékos eséllyel szerzik meg a legjobb jegyeket a GCSE-vizsgán (a magyar érettségihez hasonló közoktatási vizsga), míg a megfélemlítés nélkül felnőtteknél 41 százalék ugyanez az arány.

A Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány Megfélemlítés Elleni Programjának egyik alapeleme az új iskolai irányelvek és házirendek bevezetése, tréning, monitoring és szükség esetén a felelősségre vonás.

#

Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz a facebook.com/megfelemlites

Kövessen a twitteren @ megfelemlites

Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon.

Fontos, hogy tudjuk mi történik a gyermekeinkkel az iskolában.  Ne csak a mozdulatokon menjünk keresztül, keressük a valós válaszokat, mert az a rutin hogy "mi volt ma a suliban?, "Semmi."" -már nem állja meg a helyét.  

Pár vezető kérdés melyek használatával valós kép alakulhat ki a gyermekünk iskolai környezetéről:

1. Mi volt a legjobb vagy legrosszabb dolog, ami történt ma a suliban? (vagy fordítva: mi volt a legrosszabb?)
2. Mesélj valamit, ami ma megnevettetett!
3. Ha választhatnál, ki mellett ülnél vagy nem ülnél az osztályban? – és miért?
4. Hol van / mi a legmenőbb hely a suliban?
5. Mi volt a legérdekesebb szó amit hallottál vagy tanultál ma (lehet csúnya is)?
6. Ha ma este felhívnám a tanárodat, mit mondana rólad?
7. Kinek segítettél ma? Ki segített neked?
8. Ma mit tanultál meg? – miről tanultatok?
9. Mikor voltál ma a legboldogabb?
10. Mikor unatkoztál ma?
11. Kivel játszanál a legszívesebben a szünetben, akivel még soha nem játszottál?
12. Kit szeretnél, hogy elmenjen az osztályodból?
13. Kivel szeretnél a játszani a szünetben (akivel még nem barátkozol)?
14. Mesélj valami jót ami ma történt!
15. Milyen szót használtak legtöbbször a tanáraid?
16. Szerinted mivel kellene többet foglalkozni, mit kellene inkább tanulni az iskolában? És mivel kevesebbet?
17. Kivel lehetnél kedvesebb az iskolában?
18. Hol és mit játszol a szünetekben a legtöbbször?
19. Ki a legviccesebb az osztályban? Miért?
20. Ha holnaptól te lennél a tanár, mit csinálnál?
21. Ki érdemli meg a büntetést az iskoládban? Miért?
22. Ha valakivel helyet cserélhetnél az osztályban, ki lenne az, és miért?
23. Ma hogyan használtad legalább háromszor a ceruzád / tollad az iskolában? (ez különösen fontos az technológiailag fejlett közösségeknél)

- HuffingtonPost cikke alapján

#

Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz a facebook.com/megfelemlites

Kövessen a twitteren @ megfelemlites

Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon.

Blogunk korábban többször foglalkozott a cyberbullying egyik fő színhelyének tartott ask.fm nevű oldallal, melynek korábbi tulajdonosai nem kezelték kellőképpen a cyber-megfélemlítés problémáját.

A BBC augusztusi cikkében azonban tudatta, hogy tulajdonosváltás zajlott le a sokat támadott ask.fm esetében. Az új tulajdonos, az IAC nevű amerikai cég közölte, hogy milliókat fog befektetni az oldal biztonságosságának növelése érdekében. Eric Schneidermann, New York államügyésze jelentette be, hogy megállapodást kötöttek az új tulajdonossal az oldal biztonságosságáról. Az ügyészi hivatal tájékoztatása szerint a megállapodás feltételei értelmében az ask.fm átalakítja biztonsági szabályait és eljárásait. Továbbá az ask.fm kötelezte magát, hogy 24 órán belül kezelni fogja a felhasználói panaszokat, és eltávolítja az olyan felhasználókat, akikre több panasz érkezett.

A fiatalok körében népszerű ask.fm tavaly nyáron került össztűz alá, a 14 éves Hannah Smith öngyilkosságát követően, akinek halálában állítólag szerepet játszhattak az oldalon megjelent sértő megjegyzések. Számos hasonló történet került napvilágra, így a régi tulajdonos, egy rigai székhelyű cég erőteljes kritikák kereszttüzébe került az ask.fm miatt. Az oldal további bírálatokat kapott ugyanis az iszlamisták is eszközként alkalmazták toborzásaikhoz. Az új tulajdonos azonban közölte, hogy elkötelezett a gyermekek biztonsága mellett, ezért milliókat szán több moderátor alkalmazására, valamint jobb érzékelő-rendszerek kifejlesztésére. „Nem kapcsolódtunk volna be, ha nem gondolnánk, hogy biztonságosabbá tehetjük” – szögezte le az ask.fm-re utalva Doug Leeds, az IAC leányvállatatának, az Ask.com-nak a vezérigazgatója. AZ IAC a változás jegyében továbbá alkalmazza Annie Mullinst, a brit kormány gyermekek internetes biztonságáért felelős munkacsoportjának tagját, valamint Catherine Davis Teitelbaummot, aki korábban dolgozott a Yahoo biztonsági szabályain is. 

#

Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz a facebook.com/megfelemlites

Kövessen a twitteren @ megfelemlites

Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon.

A Daily Mail hosszabb cikkben foglalkozott a cyber megfélemlítés egyik fellegvárával, az ask.fm nevű weboldallal, amely lehetővé teszi felhasználói számára, hogy névtelenül tegyenek fel kérdéseket egymásnak. Mivel az oldalnak Magyarországon is számos felhasználója van a fiatalok körében ezért a gyermekük felelős internethasználatára törekvő szülők számára is fontos az ask.fm használatával együtt járó veszélyek ismerete.

Az oldalt a cyber megfélemlítés egyik központjává tette az a körülmény, hogy lehetővé teszi az áldozatok célbavételét a személyazonosság felfedése nélkül. A legtöbb áldozat ismeri a támadóit, akik gyakran az ismerősei áldozataiknak más olyan oldalakon, mint például a Facebook, azonban az ask.fm felületén módjuk nyílik névtelenül a durvább oldaluk bemutatására is. A megfélemlített fiatalok pedig nem tudják, hogy melyik barátuk fordulhatott ellenük.

Számos gyermekekkel foglalkozó jótékonysági szervezet, illetve gyermekvédelmi szakértő hívta fel a figyelmet az ask.fm veszélyességére. Azonban Joshua Unsworth 2013 áprilisában bekövetkezett öngyilkossága tette az oldallal kapcsolatos aggályaikat sürgetőbbé. A 15 éves fiúm miután több hónapon keresztül sértegető üzeneteket kapott az ask.fm felületén keresztül, felakasztotta magát a családja kertjében. Az oldalt 2013 áprilisáig hat öngyilkossággal hozták összefüggésbe.

Az ask.fm Ilja és Mark Terebin orosz / lett internetes vállalkozók agyszüleménye. A bevételeit hirdetésekből szerző cég központja Lettország fővárosa, Riga. A gyermekeknek legalább 13 évesnek kell lennie a regisztrációhoz, azonban könnyen hazudhatnak a rövid regisztráció során, ugyanis a honlap csupán a nevet, a címet és a születési időpontot kéri.

Mark Terebin az öngyilkosságokra reagálva leszögezte, hogy ez a probléma csak az Egyesült Királyságban és Írországban áll fenn. Megítélése szerint a gyerekek kegyetlenebbek ezekben az országokban. Terebin véleménye szerint a probléma nem az ask.fm-el van, hanem az oktatással és a leértékelődött morális értékekkel van. Meglátása szerint honapjuk csupán egy eszköz a kommunikációra. Azonban a megfélemlítés ellen küzdő brit szervezetek más véleményen vannak. Emma-Jane Cross, a BeatBullying nevű szervezet vezetője szerint az ask.fm arra ösztönzi a fiatalokat, hogy olyan dolgokat mondjanak egymásnak, amelyeket szemtől szembe nem mernének. Cross véleménye szerint amíg nem tesz többet az oldal ennek megakadályozása érdekében, addig aggályos az ask.fm használata.

Az ask.fm végül beépített egy gombot, melynek segítségével lehetővé vált a felhasználók számára a visszaélések jelentése. Azonban a szakértők véleménye szerinti igazi problémát, a névtelenséget nem kapcsolta ki az oldal.
Mindaddig, amíg az ask.fm nem hajlandó a fiatalkorú felhasználói védelmére, a szülőknek kell rendkívül ébernek lenniük a gyermekük védelme érdekében. 

A Daily Maill cikke óta az Ask.fm-et megvásárolta Doug Leeds a Tinder Tulajdonosa, aki ígéreteket tett a cyber megfélemlítés megszüntetésére a közösségi oldalon.   Kíváncsiak vagyunk, hogy a tulajdonosváltás és az új tulajdonos erőfeszítései hogyan változtatják meg a problémát egy olyan oldalon, ami természetéből adódóan nyújta a perfekt eszközt a cyber megfélemlítés alkalmazására.  Keresse az összefoglalónkat a tulajdonosváltásról a facebook oldalon.  

#

Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz a facebook.com/megfelemlites

Kövessen a twitteren @ megfelemlites

Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon. 

Sok aggódó szülőnek számtalanszor meg kellett tapasztalnia, hogy milyen az, amikor a gyermeke nem válaszol sem a telefonhívásaira, sem a szöveges üzeneteire.

A Guardian cikke azonban beszámolt egy szülők életét jelentősen megkönnyítő alkalmazásról, melyet a texasi Sharon Standifird fejlesztett ki.

Az Ignore No More nevű applikáció lényege, hogy lehetővé teszi a szülők számára gyermekük telefonjának blokkolását, elsötétítve a képernyőt, lehetetlenné téve a Facebook használatát, vagy a játékot, illetve más személyek hívását mindaddig, amíg vissza nem hívják a visszautasított számot, vagy nem válaszolnak a szöveges üzenetre. A fejlesztő azonban a vészhelyzetekre is gondolt: a gyerekek még a blokkolás során is tudják hívni a segélyhívó telefonszámokat.

Az új alkalmazásnak csak egy hátránya van: a szülőnek meg kell szereznie gyermeke telefonját az applikáció letöltésének és aktiválásának idejére. 

#

Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz: facebook.com/megfelemlites

Kövessen a twitteren @ megfelemlites

Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon.

A (Office for National Statistics) nemzeti statisztikai iroda kimutatása szerint negyedével nőtt a Facebookhoz csatlakozó középkorúak száma a tavalyi év során – idézi fel a The Daily Telegraph technológiai rovatában megjelent cikkében Alice Audley. Audley cikkének fő célja, hogy a Facebook új, középkorú felhasználóit bevezesse a közösségi oldal etikettjébe, segítve őket a kellemetlenségek elkerülésében. Ennek érdekében öt konkrét tanácsot ad.

Audley első tanácsa, hogy tartsák tiszteletben családtagjaik társasági köreit, azaz csak a saját ismerőseiket és barátaikat jelöljék be ismerősnek, ne pedig a családtagjaik keveset látott ismerőseit is.

A kommentelés kapcsán Audley fontosnak tartja kiemelni, hogy nem a családtagok vagy barátok által feltöltött képeket – speciális eseteket leszámítva – nem illik kommentelni.

Audley külön felhívja olvasói figyelmét arra, hogy semmiképp se keverjék össze a Facebook személyek és szervezetek keresésére szolgáló keresősávját és a személyes állapotfrissítési panelt. Ugyanis ha véletlenül a személyes állapotfrissítési panelban keresnek rá egy emberre, a Facebook rendszere megjelöli az illetőt. Így egyrészt látszani fog, hogy az adott felhasználó kire keresett rá a rendszerben, másrészt a Facebook megjelöli és értesíti a keresett személyt is, aki így szintén tudni fog arról, hogy rákerestek.

A cikkszerző szerint továbbá kerülendőek a nem egyértelmű vagy másoknak túl sok személyes információt kiadó állapotfrissítések. Audley erre példaként idézi az olyan bejegyzéseket, mint például „Annyira boldog vagyok most”, vagy „elugrottam a városba, és vissza, és elfáradtam” A szerző szerint szerencsésebb, ha a felhasználó megtartja magának az olyan állapotfrissítéseket, mint például „annyira büszke vagyok, az unokám először ment el az illemhelyre teljesen önállóan”.

Utolsó jótanácsként Audrey megjegyzi, hogy a felhasználó a lájk ikonra való kattintás előtt tegye fel magának a kérdést, hogy az adott dolgot szeretné-e a valóságban is.

A Fox News cikke beszámolt egy érdekes amerikai esetről, melynek során a megfélemlített gyermek szülei bírósági útra terelték gyermekük ügyét. Egy negyedik osztályos diák, Joaquin szülei, Deveri és Matthew Del Core pert indítottak fiuk egyik osztálytársa ellen, gyermekük állítólagos tavalyi megfélemlítésére hivatkozva. A szülők állítása szerint a megfélemlítő leköpte, ütötte és rúgta a gyermeküket, aki akkor még a Robert Frost általános iskola harmadik osztályos tanulója volt. „Éjjelenként felkelt, üvöltött és sírt” – ecsetelte gyermeke fájdalmát Deveri. A család 50 ezer dolláros kártérítést követel a bíróságon.

Az amerikai család esete számos kérdést felvet a megfélemlítés kapcsán. Például azt, hogy kezelhető-e egyáltalán a megfélemlítés széleskörű problémája utólagosan, jogi úton esetleges anyagi kompenzáció révén. Vajon határozhat-e a bíróság egy igen komplex pszichológiai árnyalattal rendelkező megfélemlítési ügyben? Egyáltalán az áldozat családjának juttatott anyagi kompenzáció alkalmas eszköz-e a gyermek által elszenvedett lelki károk orvoslására?

Az első magyarországi megfélemlítés elleni programot kidolgozó Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány szerint nem az utólagos és reaktív bírósági eljárás a legmegfelelőbb mód megfélemlítés problémájának visszaszorítására, hanem az iskolákban bevezetett rendszerszintű programok, amelyek egyrészt segítik a megfélemlítés megelőzését, és a már bekövetkezett megfélemlítés elleni hatékony fellépést.  Egyben ösztönözi a megfélemlítés esetek felelősségre vonását nem csupán az elkövetőkkel szemben, de a kialakult -kezeletlen iskolai megfélemlítés- iskolai környezetért felelőseivel szemben egyaránt.