A MEGFÉLEMLÍTÉS ELLEN

A nol.hu cikke a PDSZ-t vezető Mendrey László iskolarendőrséggel kapcsolatos kritikus véleményét összegezte. Mendrey többségében diákcsínynek nevezte az iskolarendőrséget életre hívó problémákat. Szóhasználatával Mendrey lekicsinyít és nem ismer el több valós problémát, így azt se, hogy a tanárok eddig képtelenek voltak azok kezelésére. Mendrey leegyszerűsítése félrevezető, amikor azzal érvel, hogy az egyenruha megrettentheti a diákokat.

Az iskolarendőri rendszer – megfelelően bevezetve - lehetőséget adhat arra, hogy a rendőrség valós képet kaphasson az iskolai bűncselekményekről, és az érintett, valamint veszélyeztetett személyekről. Így az iskolarendőrség hozzájárulhat ahhoz, hogy az iskolákban fellépő bűnügyi és más típusú problémákra is, mint az iskolai megfélemlítés, hatékony választ lehessen adni.

Az iskolarendőrség csak akkor működhet, ha jól képzett személyek kerülnek az iskolákba, akik képesek demonstrálni, hogy céljuk nem a diákok intimidálása, hanem a segítése. Viszont, ha ezt nem sikerül megvalósítani, akkor a kezdeményezés visszájára fordulhat, és egyéb erőfeszítések kárára mehet, mind a gyerekek jólétét és biztonságát kockáztatva.

Az iskolai megfélemlítés egy növekvő probléma, mely 12-13 éves kor után cyber megfélemlítésre is fordulhat.

Az alábbi cikket egy pécsi szülő írta.  A történet nem mai, de a téma ugyanúgy releváns.  Sőt!

"Iskolát kell váltania a testvérem gyerekének, mert nagyobb társai naponta megfélemlítik, megzsarolják.

Testvérem kisfia most második osztályos. Úszik, focizik, kerékpározik, látszik rajta a rendszeres sportolás, de egyébként is jókötésű kisfiú. A közelmúltban, amikor még viszonylag szép idő volt, kerékpározni indult a házuk közelében, de bicikli nélkül ment haza. A biciklit elvette tőle két nagyobb iskolatársa. Ekkor derült ki, hogy korábban is, szinte rendszeresen elvettek tőle valamit a nagyobbak. Hol az üdítőjét, hol egy nekik tetsző sapkát.

A kisgyerek elmondásából úgy tűnt, hogy szinte mindegy volt, hogy mit vesznek el tőle, a lényeg az volt, hogy elvehették. Egyszer-egyszer megpróbált szembeszállni velük, de ő húzta a rövidebbet, így aztán hamar leszokott róla. Mint ahogy arról is, hogy ha sérelem érte, akkor szóljon a tanítójának vagy a szüleinek. A kérdőre vont nagyok ugyanis utána megint csak rajta vettek elégtételt.

Testvéremék most ott tartanak, hogy iskolát váltanak. Nem tudnak jobb megoldást kitalálni. Beszéltek az iskola igazgatójával, több pedagógusával, akik megértették a helyzetüket, igyekeztek is segíteni a nagyobb gyerekekkel meg a szüleikkel való elbeszélgetéssel, de ennél többet nem tudnak tenni. Közben azt is megtudták, hogy nem az ő fiuk az egyetlen, akinek hasonló „élményekben” volt része.

Mostanában elég gyakran és meglehetősen durva iskolai eseményekről lehet hallani. De létezik „csendes” erőszak is, ami nyilván sokkal gyakoribb, de keveset tudunk róla. Jó lenne minél előbb megállítani!" - bama.hu

Iskolai megfélemlítés. Szívatás. Zaklatás, Megalázás. Kiközösítés. Mindannyiunk számára ismerős szavak, azonban egy bizonyos életkor elérése után próbáljuk száműzzük őket gyermekkorunk felejtésre ítélt emlékei közé. Ugyan később találkozhatunk a problémával felnőttként, szülőként, vagy éppen hivatásunkból kifolyólag, azonban ekkor már teljesen más szemmel nézünk az iskolai megfélemlítés problémájára. 

megfelemlites.hu

​​Sokan úgy gondolják, hogy az iskolai erőszak hatásai korlátozhatóak-e a gyermekkorra, és később már csak múló emlékké válnak. Azonban az elmúlt évtizedek pszichológia és szociológiai kutatásai rámutattak, hogy a megfélemlítés (angolul bullying) erősen meghatározza a felnőttkort, és a társadalom szempontjából időzített bombát képez. 2013 februárban a The New York Times egészségügyi blogja bejegyzésben  számolt be egy friss kutatás eredményeiről, melyek szerint azok esetében, akik gyermekkorukban megfélemlítés áldozatai voltak, felnőttkoruk folyamán 4,3-szor nagyobb valószínűséggel alakul ki szorongásos zavar. Az erőszakoskodók esetében 14,5-szer nagyobb valószínűséggel alakul ki pánikbetegség, és közel ötször nagyobb valószínűséggel alakul ki depresszió. Azok férfiak esetében, akik mind megfélemlítők és megfélemlítettek is voltak, felnőttkorukban 18,5-ször nagyobb valószínűséggel jelentkeztek öngyilkossági gondolatok. Azonban az iskolai megfélemlítés nem csupán a felnőttkori mentális betegségek szempontjából időzített bomba. Egy szociológus csoport 2010-ben készült vizsgálata  kimutatta, hogy  a gyermekkorukban társaikat megfélemlítő egyének felnőttkorukban lényegesen nagyobb eséllyel viselkednek antiszociális módon: ezek a felnőttek tízszer nagyobb eséllyel hazudnak, hatszor nagyobb valószínűséggel bocsátkoznak harcba, és 2,5-ször nagyobb valószínűséggel inzultálnak, vagy fenyegetnek másokat. Számos más kutatás is kapcsolatot mutatott ki az iskolai megfélemlítés és az antiszociális felnőttkori viselkedés valamint a lelki betegségek között.
​
A vizsgálatok eredményei alapján kijelenthető, hogy az iskolai megfélemlítés nem kizárólag gyermekkori probléma, hanem a felnőtt társadalom súlyos problémája is, amely a megfélemlítő és az áldozat szempontjából kihatással van a mindennapi életre, mind kriminológiai és mind társadalmi, mind politikai szinten. 

Az egykori megfélemlítők felelős pozícióban, döntéshelyzetbe kerülve számos esetben hozhatnak kérdéses döntést, vagy éppen antiszociális viselkedésükkel újrateremthetik a megfélemlítés légkörét.  Ebből fakadóan megfélemlítés iskolai szinten történő szervezett kezelése és visszaszorítása kulcsfontosságú feladat társadalmunk és előrehaladása szempontjából.

Interjú Jármi Éva pszichológussal (HVG online, 2009. december 18.)
http://hvg.hu/itthon/20091218_bullying_iskola_eroszak
Angol nyelvű cikkek az iskolai megfélemlítés hatásairól:
-Mark Dombeck, Phd.: The Long Term Effects of Bullying (American Academy of Experts in
Traumatic Stress)
http://www.aaets.org/article204.htm
-Catherine Saint. Louis: Effects of Bullying Last Into Adulthood, Study Finds
(The New York Times, Well blog, 2013. 02.20)
http://well.blogs.nytimes.com/2013/02/20/effects-of-bullying-last-into-adulthood-study-finds/
-Sociologist Ties Childhood Bullying Traits to Adult Anti-Social Behavior
http://www.sciencedaily.com/releases/2010/10/101006144505.htm
-Study suggests link between childhood bullying and adult intimate partner violence perpetration
http://www.psypost.org/2011/06/study-suggests-link-between-childhood-bullying-and-adult-
intimate-partner-violence-perpetration-5622#sthash.XdbKAuSL.dpuf

A Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány Magyarországon elsőként 2013-ban indította el a megfélemlítés elleni programját, melynek célja a megfélemlítés megelőzése és megszüntetése az iskolákban, otthon, a munkahelyeken és a közéletben.

Az Alapítvány az iskolákban folyó megfélemlítést egy fokozódó társadalmi problémának tekinti. Általános kimutatások szerint a 6–8. osztályosok legalább 20%-át, míg a 6–12. osztályosok több mint 28%-át éri valamilyen formájú megfélemlítés az iskolában.

A megfélemlítés részét képezi az iskolai terrorizálás, a zsarnokoskodás, az erőszakoskodás, a kegyetlenkedés, a megalázás, a gyötrés, a zaklatás, a szekálás, a szívatás, a kötekedés, a csúfolás, a szándékos kiközösítés, és a mobil technológiák fejlődésével arányosan növekvő cyber megfélemlítés. Az Alapítvány egyértelműnek tartja, hogy az iskolákban felvállalt szerepek és módszerek, úgymint a megfélemlítő, megfélemlített, szemlélő, buzdító, passzív- és aktív résztvevői szerepek, a felnőtt életbe átkerülnek, és később otthon, és a munkahelyen valamint a köz- vagy politikai életben fejtik ki romboló hatásukat.

Az Alapítvány szükségesnek tartja ezen problémának a szervezett és intézményesített orvoslását, a civil szervezetek aktív és nélkülözhetetlen közreműködésével párhuzamosan. Az eseti megoldásokon kívül a program része, az A-B országos iskolai programok bevezetése, fórumok szervezése és előadások koordinálása.

Részletek a megfelemlites.hu oldalon.

Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány Közleménye