A MEGFÉLEMLÍTÉS ELLEN

A spanyol médiát bejárta hír, mely szerint az iskolai megfélemlítés miatt az öngyilkosságot választó 11 éves gyermek, Diego tragikus búcsúlevelét közzétették a szülei. Utolsó levelében a gyermek – aki október 14-én vetette ki magát egy ötödik emeleti ablakból – leírta, hogy képtelen iskolába menni, és az öngyilkosságon kívül nincs más mód az iskolába járás elkerülésére. Az életének önkezével véget vető fiú szülei azért szánták el magukat az elkeseredett lépésre, hogy teljes körű vizsgálatra késztessék a hatóságokat gyermekük halálát illetően. Panaszuk szerint fiuk ügyét félretették anélkül, hogy kivizsgálták volna a megfélemlítést.

A szülők fellebbeztek a madridi önkormányzathoz, és a spanyol oktatási minisztériumhoz annak érdekében, hogy indítsanak teljes vizsgálatot fiuk egykori iskolájában (Nuestra Señora de los Ángeles).

Diego tragikus sorsa, és búcsúlevele egy jelenlévő, ámde kevéssé felismert problémára hívja fel a figyelmet. Számos olyan eset van, amikor az iskolai megfélemlítés következményeként megfordul a gyermekek fejében az öngyilkosság, ami a helyzet fokozatos romlásával, és a külső segítség elmaradásával később a tettlegességig is eljuthat. Ezen – tanárok, és gyakran szülők által sem felismert – megfélemlítéses eseteknél elkerülhető lenne a tragikus kimenetel megfelelő programokkal, és az iskolai személyzet, valamint szülők megfelelő képzésével.

Diego esete csupán egy a tömegből, mivel számos tragikusan záruló megfélemlítéses esetet nem kap fel a média. Ugyanakkor tragikus sorsa egy vészjelzés a társadalom számára. Egy olyan tragikus vészjelzés, amely a probléma mielőbbi kezelését követeli.

#

Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz a facebook.com/megfelemlites

Kövessen a twitteren @ megfelemlites

Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon.

Az elmúlt hetekben az “internetes zaklatás” jogalkotási erőfeszítésével kapcsolatban számos megkeresés érte a Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítványt. Miért van szükség a zaklatás további megfogalmazására a Btk-ban, hiszen arra már létezik a büntetőjogi fogalom függetlenül attól, hogy az szóban, fizikailag, írásban, emailben, sms-ben, PM (privát üzenetben) vagy online posztolással történik? A kérdés teljesen érthető, mivel valójában nem az “internetes zaklatás” hanem a cyberbullying vagyis a kibermegfélemlítés elleni fellépés büntetőjogi orvoslása fogalmazódhatott meg a jogalkotóba. Ha a valójában a ‘zaklatás” jogi fogalmának pontosítása a jogalkotó szándéka, akkor nem csupán az internetes, de a zaklatás bármelyik formájában fellépő hiányosságokat is orvosolnia szükséges..

“A kormánynak és a jogalkotónak most egy kivételes és úttörő lehetősége van arra, hogy az iskolai bántalmazás, valamint a biztonságos internethasználat környezetére egységes útirányt, kormánystratégiát és jogi megoldásokat nyújtson.” - Huber Károly,

Az “internetes zaklatás” kiemelt megfogalmazása a Btk-ban egy példamutató kezdeményezés. Mindazonáltal a jogalkotás szakmai előkészítésében fontos a viselkedés teljes folyamatát figyelembe venni, hiszen a kibermegfélemlítés - melynek része lehet az internetes zaklatás - szorosan összefügg az iskolai megfélemlítés egyéb szóbeli és fizikai formáival. Ezért a jogalkotásban az iskolai bántalmazás (mint ernyőfogalom), valamint az azzal kapcsolatos preventív és kezelő megoldások teljes feltérképezésére volt szükség, melyet a Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány 2014-ben elkészített és tett közzé. A folyamatok feltérképezésének használatával lehet hatásos orvoslási lehetőséget keresni a jogalkotásban, legyen az megelőző, büntető vagy visszatartó szándékú.

Fontos egyben kiemelni, hogy a jogi megoldásokkal párhuzamosan nélkülözhetetlenek a megelőző és az olyan tudatformáló erőfeszítések, mint a “Felelős Digitális Állampolgárság” előtérbe helyezése annak érdekében, hogy az iskolai és a kibermegfélemlítés témája ne legyen az átkriminalizálás áldozata.

#

Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz a facebook.com/megfelemlites

Kövessen a twitteren @ megfelemlites

Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon.

www.interneteszaklatas.hu

Amikor a fiatalok biztonságáról és jövőjéről van szó, már nem elég a jó szándék. Tudni kell, hogy miről beszélünk!

A Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány egyre többször szembesül olyan fogalmak pontatlan használatával és keverésével, mint az “iskolai erőszak, bántalmazás, zaklatás, kortárs bántalmazás, online kortárs bántalmazás, online zaklatás, internetes bántalmazás, internetes zaklatás, online bántalmazás, elektronikus zaklatás, digitális zaklatás”, melyeket a szakemberek tévesen hoznak kapcsolatba az angol “bullying” és “cyberbullying” fogalmakkal.

Sajnos az angoltudás hiánya Magyarországon nem példa nélküli és komoly következményekkel járhat, ha ez a hiányosság szakmai szinten jelentkezik. Kevert fogalmakkal dolgozva, a gyermekbiztonságra irányuló kutatásokat is keverik és a megoldásokat is félrealkalmazzák, amelyek így kontraproduktívak és károsak lehetnek. A fogalomzavarból adódóan számos cikk félretájékoztatja a társadalmat a zaklatás és a megfélemlítés környezetéről és megelőző, valamint megszüntető megoldásairól. Hátráltatja és megnehezíti a gyakorlati megoldások hatásos és hatékony bevezetését, így beleértve a jogalkotást és a jogorvoslást, valamint az intézményekben bevezetett programokat is. A félretájékoztatás jelentősen megnehezíti és sokszor ellehetetleníti a gyakorlati megoldások eljutását az érintett gyerekekhez és felnőttekhez. A fogalomzavar másfajta, súlyos hibákat is eredményezhet, ilyenek például a közpénzen kiépített hibás és nem fenntartható programok. Továbbá, a fogalmak összekeveredése miatt a problémát eltérően kezelő erőfeszítések - még a legjobb szándék ellenére is - sokszor kontraproduktívnak bizonyulhatnak.

Így érthető, hogy a témában mindeddig pontatlan és sokszor káros tanácsok, mint például: “Ha utazol (és zaklatnak), menj át egy másik kocsiba, vagy szállj le és várd meg a következő járatot” álltak a társadalom rendelkezésére, hiszen sem a “megfélemlítés”-sel, (bullying)-al kapcsolatos szakmai tudás, sem a szervezett programok nem voltak jelen Magyarországon.

Az Alapítvány feladatának tartja, hogy pontos tájékoztatást adjon a témával kapcsolatban és fellépjen a hanyagságból vagy gondatlanságból elkövetett félretájékoztatások ellen. Sokszor a megfelelő információk ismerete mellett is szándékosan folytatódik a társadalom félrevezetése, számos alkalommal hatósági szinten, közpénzeket is felhasználva.

A fogalomzavar fenntartását elősegítő szakemberek esetében a szakmai mulasztás, hanyagság vádja is felmerülhet, ezért szükségesnek tartjuk annak kihangsúlyozását, hogy egy káros társadalmi jelenség – amely jelen esetben a megfélemlítés – elleni fellépés szándékolt megnehezítése büntetőjogi következményekkel is járhat.

FELELŐSSÉG

A fogalmak keverése megtörténhet gondatlanságból vagy hanyagságból, de állhat a témával kapcsolatos tájékozatlanság is a háttérben.

Az Alapítvány kötelességének tartja azt, hogy Megfélemlítés Elleni Program részletein felül, tájékoztassa a szakembereket, és szakmai, valamint gyermekek védelmét befolyásoló szervezeteket a fogalmak, definíciók pontosságáról, azok téves használatának negatív következményeiről. Az Alapítvány saját mottóját alkalmazva a fent vázolt probléma orvoslására az “egyéni döntés, kollektív következmény, egyéni felelősségvállalás” folyamatát kívánja érvényesíteni.

A Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány üzeni minden szakembernek: még ha hibáznak is, ne folytassák szándékosan a fogalmak téves használatát, így “homokra építve a gyermekek biztonságát garantáló házat” hogy taktikusan elsumákolva hibáikat, folytassák a fiatalok és a társadalom károsítását. Ezzel ellehetetlenítve minden jövőbeni erőfeszítést a javulásra.

Ha hibázunk, vállaljuk emberségünket és haladjunk konstruktívan egy progresszív és felelős társadalom eléréséért. Magyarország ne legyen egy “következmények nélküli ország”.

FOGALOMTISZTÁZÁS
Egyértelmű fogalomtisztázás, melyre felhívjuk a szakma és a sajtó figyelmét:

• Megfélemlítés angolul “Bullying”
• Cyber-megfélemlítés vagy kibermegfélemlítés angolul “Cyberbullying”
• Zaklatás angolul “Harassment”
• Internetes zaklatás angolul “Online harassment”
• Szexuális zaklatás – Sexual harassment
• Erőszak – Violence
• Iskolai erőszak – School violence
• Bántalmazás – Abuse
• Fizikai bántalmazás – Physical abuse
• Szóbeli bántalmazás – Verbal abuse
• Szexuális bántalmazás – Sexual abuse

A megfélemlítés (bullying) olyan ismétlődő és intenzív, bántalmazó, kárt vagy sérülést okozó viselkedési folyamat, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti „erőegyensúlyt” igyekszik felborítani vagy megszüntetni, és a kialakult erőpozíciót megvédeni. A cyber-megfélemlítés a szóbeli és a közösségi megfélemlítés elektronikus technológiák használatával kivitelezett formája.

A cyber-megfélemlítés / kibermegfélemlítés (cyberbullying) az, amikor a szóbeli és/vagy a közösségi megfélemlítést elektronikus technológiák használatával valósítják meg. Ez megtörténhet interneten is, azonkívül megtörténhet vonalas vagy mobiltelefonon vagy akár sms-ben is. Ezért is fontos, hogy ne keverjük a kiber (cyber) tér fogalmát az internet vagy az online fogalmaival.

A megfélemlítéssel ellentétben a zaklatásnak, (mely lehet a megfélemlítés egyik, de nem kizárólagos eszköze), nem alapfeltétele az erőegyensúly felborítása.

www.megfelemlites.hu

www.interneteszkalatás.hu

Példák
A negatív-intenzitáson és a folyamatosságon felül a megfélemlítés és a kibermegfélemlítés alapfeltétele az erőegyensúly felborulása / megszűnése.

példa: A zaklató által negatív tartalmú folyamatos telefonhívások megtétele, anonim módon. A legközebbi interaktusnál az erőegyensúly változatlan marad a zaklató és a zaklatott között, mivel a hívások anonim módon történtek így a zaklatott nem ismeri fel az elkövetőt, mint a zaklató.. - Az erőegyensúly felborulásának hiányában ez nem nevezhető cyber-megfélemlítésnek (cyberbullying), de nevezhető kiberzaklatásnak vagy azon belül specifikusan telefonos zaklatásnak.

példa: Az előző eset, azzal a különbséggel, hogy a telefonhívások nem anonim módon történtek. A legközelebbi interaktusnál az erőegyensúly egyértelműen megváltozott, felborult, mivel az elkövetőt, mint zaklatót egyértelműen beazonosította a célszemély. Ezért, a zaklatás egyben a megfélemlítés eszközének is nevezhető, mely súlyosbító tényező is lehet. Ezért ez kibermegfélemlítésnek, azon belül kiberzaklatásnak, azon belül telefonos zaklatásnak is nevezhető.

példa: Egy párkapcsolat megszűnésével az egyik fél képtelen feldolgozni és elfogadni a kapcsolat megszűnését és lezárni azt. A kapcsolat újraelevenítésében bízva, intenzív pozitív-érzelmi tartalmú több száz kontaktussal próbálkozik sms-ben, telefonon, email üzenetekben, posztokban, és privát üzenetekben közösségi oldalakon. Az intenzitás és a gyakoriság miatt a viselkedés zaklatásnak tekinthető, mivel hiányzik a negatív (erőegyensúly felborítását célzó) tényező, ezért nem tekinthető megfélemlítésnek. Az interneten kívül telefon és sms technikákat is alkalmaztak, ezért az internetes zaklatás nem fedi le módszerek teljességét, és kiberzaklatásnak vagy cyber-zaklatásnak minősíthető. Az elektronikus zaklatás megnevezése nem tanácsos, hiszen az az elektronikus eszközök fizikai használatára irányul. A digitális zaklatás sem tanácsos, habár Magyarországon már a telefon is digitális technológia része, de a megfogalmazás nem tükrözi a nemzetközi sztenderdeket, és stilisztikailag is szerencsétlennek tűnik.

példa: Az elkövető a közösségi oldalakon privát üzenetekben, emailen és telefonon a célszemény szervezett kiközösítését ösztönzi a célszemély tudta nélkül. Felhívja a célszemély környezetének a figyelmét, hogy ne szóljanak hozzá, ne nézzenek rá, ne létesítsenek vele semmilyen kapcsolatot valamint a célszemély által kezdeményezett kommunikációs próbálkozásokat ignorálják. Ez a viselkedés, mely a célszemély bevonása és sokszor tudta nélkül történik, nehezen nevezhető zaklatásnak, de a szervezettsége, a negatív intenzitása és a fenntartásának folyamatossága miatt, valamint az erőegyensúly egyértelmű felborulása miatt, nevezhető cyber-megfélemlítésnek. Ez a viselkedés klasszikus példája lehet a megfélemlítésnek az iskolában, amikor még nem jogszabályellenes cselekedetek folyamatosságának és intenzitásnak fokozásával próbálkoznak a negatív környezetet állandóvá tenni. Ide sorolható még a valós negatív események folyamatos felemlegetése.
példa: Az elkövető a közösségi oldalakon privát üzenetekben, emailen és telefonon a célszemély bevonása és tudta nélkül valótlanságokat terjeszt a célszemélyről, melyek sértik a célszemély becsületét és méltóságát. A viselkedés nehezen nevezhető zaklatásnak, de a rágalmazás intenzitása, és annak fenntartásának folyamatossága megfélemlítésnek is tekinthető. Mivel ez nem csak interneten, de telefonon és sms-ben is megtörtént, ez cyber-megfélemlítésnek is tekinthető.

Bizonyos esetekben a zaklatás lehet a megfélemlítés eszköze. Az “internetes” előjelző kizárólag akkor alkalmazható, ha a viselkedés csak online, az interneten történt, nem sms-ben vagy telefonon keresztül. A fenti példák egyértelművé teszik a megfélemlítés és a zaklatás közötti kapcsolatokat és különbségeket, valamint a cyber tér és az online fogalmak kapcsolatait.

#

Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz a facebook.com/megfelemlites

Kövessen a twitteren @ megfelemlites

Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon.

Egy tragikus esetről számolt be a brit Independent cikke, melyben halálos véget ért egy fiatal nő élete a fizikai támadásig is eljutó, és részben integrációs problémákból fakadó családon belüli megfélemlítés miatt. A 24 éves Nadia Menaz öngyilkosságot követett el, melynek kiváltó oka volt a depressziója. Menaz végzetes döntésében szerepet játszott, hogy a nőről, és a férfiről, akiket szüleinek hitt, kiderült, hogy valójában ők a nagynénje és a nagybátyja.

Továbbá a halottkém közlése szerint a fiatal hölgy mentális állapotát befolyásolta az a félelem is, hogy őt házasságra kényszerítheti a családja. Menaz ugyan már megházasodott 2011-ben egy, az angol jog által el nem ismert muszlim ceremónia keretében, azonban férjét nem volt hajlandó elismerni az a pár, akiket szüleinek tartott. Évekkel később, 2014 decemberében Menaz védelmet kért a hatóságoktól „szülei” és három testvére ellen, hogy megakadályozza azt, hogy erőszakkal egy másik férjhez kényszerítsék. Öt hónappal később Menaz üzenetet küldött a férfinek, akivel 2011-ben megházasodott, tudatva, hogy fel fogja kötni magát. A munkából hazatérő férj, Umar Rasool már holtan találta feleségét oldhami otthonukban.

Az esetről eredetileg beszámoló Mail Online értesülései szerint Menazt egyszer megtámadta a fivére, ezért félt elhagyni a házat. A manchesteri rendőrség detektív-őrmestere, Rachel Eaton tudatta a bírósággal, hogy a bátyja ellen vádat emeltek, amit azonban ejtettek Menaz halálát követően. Menaz esete rávilágít arra, hogy a nyugati társadalmakban a családon belüli megfélemlítés visszaszorításához elengedhetetlenül szükséges a befogadó ország érvényes törvényeinek maradéktalan elfogadása.

#

Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz a facebook.com/megfelemlites

Kövessen a twitteren @ megfelemlites

Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon.

Az Independent szerdai cikke azzal vádolta Facebookot a „dislike” gomb feltételezett bevezetése miatt, hogy kevéssé törődik az online bullying áldozataival. A cikket szerző Beulah Maud Devaney szerint a közösségi oldal már régóta nem védi védelemre szoruló felhasználóit a cyber megfélemlítéstől. Az oldal visszaélések jelentésére szolgáló rendszere hírhedt arról, hogy a zaklatóik semmibe vételét vagy Facebook-ismeretség megszakítását javasolja felhasználóinak.

A cikkíró félelmei szerint a dislike gomb bevezetésével könnyebbé tennék a megfélemlítők számára áldozataik célbavételét, akik a megfélemlített oldalán számos bejegyzés esetében használnák a dislike gombot, így az áldozatot a közösségi oldalra való belépésekor egy jelentős erejű, negatív támadássorozat fogadná. Beulah Maud Devaney szerint a Facebook a dislike gomb bevezetésével megerősíti, hogy érdektelen a felülete felhasználók számára biztonságossá tételét illetően.

Szigorúbb közösségi irányelvek, és a cyber-megfélemlítés áldozatainak nagyobb mértékű támogatása nélkül a dislike gomb könnyebbé teszi, hogy a megfélemlítők kiszolgáltatott embereket vegyenek célba. „Noha a dislike gombot arra készítik, hogy megkönnyítse a felhasználók együttérzésének kifejezését egymás irányába online módon, azonban amíg a Facebook nem talál módot a kiszolgáltatott felhasználók védelmére, a közösségi oldalnak tartózkodnia kéne a „dislike” gombtól, és „empátia” gombot fejlesztenie helyette” – szögezte le cikkében  Beulah Maud Devaney.

A cikk megjelenése óta a Facebook közölte, hogy nem dislike gombot vezetnek be, hanem az együttérzést kifejezésére lehetőséget adó gomb lesz. 

Itt láthatók a Facebook együttérzést és érzelmeket kifejező gombjai melyek használatának tesztelését Spanyolországban és Írországban indítják el.  

#

Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz a facebook.com/megfelemlites

Kövessen a twitteren @ megfelemlites

Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon.

A Washington Post cikke beszámolt egy megdöbbentő esetről, amely ugyan nem tartozik a megfélemlítés kategóriájába, azonban sokat elárul arról a valóságtól eltávolodott lelki környezettől, ami adott esetben a megfélemlítés táptalajává is válhat. Sőt, az eset egyes részletei, mint például az öngyilkosságra való biztatás, előtűnnek a megfélemlítés egyes eseteiben is.

A hatóságok gyanúja szerint az eset idején még csupán 17 éves Michelle Carternek jelentős szerepe lehetett egy évvel idősebb barátja, Conrad Roy öngyilkosságában. A végül szénmonoxid-mérgezés következtében elhunyt Roy gázüzemű szivattyú felhasználásával követett el öngyilkosságot a K-Mart parkolójában álló zárt kocsijában. Carter tudta, hogy szöveges üzenetei, melyekben barátját öngyilkosságra biztatta, bajba keverhetik, ezt meg is írta Roy öngyilkossága után egy barátnőjének.

Az ügyészek szerint Carter nyomás gyakorolt barátjára az öngyilkosság elkövetése érdekében: segítette őt a félelmei leküzdésében, kutatást folytatott az öngyilkosság fájdalommentes módszerei után, továbbá az öngyilkosság ideje előtt és alatt hazudott a rendőrségnek, és a Roy családjának és barátainak a fiú hollétét illetően. Carter most emberölés vádjával áll bíróság előtt a fiatalkorúak massachussetsi bíróságán.

2014 júliusában Carter és Roy üzenetek százait váltották, melyekben a lány arról győzködte a fiút, hogy jobb lenne, ha meghalna. „Végül boldog leszel a mennyben. Nem lesz több fájdalom” – írta egy alkalommal barátjának. „Nem baj, hogy félsz, ez normális” – írta egy másik alkalommal Roynak.

A fiú számtalan alkalommal halogatta az öngyilkosságot, amire a lány egyre türelmetlenebb, és sürgetőbb üzenetekkel reagált. Amikor a fiúnak kétségei volta a szénmonoxid általi öngyilkosságot illetően, a lány alternatív öngyilkossági módszereket ajánlott. A fiú végül a szénmonoxidot választotta, és 2014. július 12-én sikeres öngyilkosságot hajtott végre. Amíg felgyülemlett az elegendő szénmonoxid, Roy Carterrel beszélt telefonon. Hónapokkal később Carter megírta az egyik barátnőjének, hogy megakadályozhatta volna az öngyilkosságot, ugyanis a fiú kiszállt az autóból, amikor a szénmonoxid elkezdett felgyülemleni, azonban Carter visszaparancsolta őt a kocsiba. Roy holttestét július 13-án találták meg. Carter ügyében pedig a bíróság fog dönteni a vádemelésről.

#

Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz a facebook.com/megfelemlites

Kövessen a twitteren @ megfelemlites

Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon.

A The Daily Telegraph beszámolt a megfélemlítés egyik rendkívül felkavaró példájáról, amelyet felvettek, ezáltal lehetővé téve, hogy a brit rendőrség vizsgálatot kezdjen az ügyben, melynek során két megfélemlítő más lányokat félemlített meg egy birminghami út mellett.

Az esetről készült felvételen látható, amint megfélemlítők egyike kikapja a táskát az egyik áldozat kezéből, majd annak tartalmát az útra üríti. Ezután arra kényszeríti áldozatát, hogy térden állva kérjen bocsánatot. Ezt követően a megfélemlítő földre löki a másik áldozatot is, az arcát ütlegelve, majd végül bocsánatkérésre kényszeríti. A megfélemlítő ismétlődően azt üvöltötte áldozatainak, hogy térdeljenek le és kérjenek bocsánatot, továbbá nem engedte az engedélye nélkül felállni őket. Azonban a jelenet tanúinak egyike felvette az egész megfélemlítést, majd feltöltötte Facebookra, ahol milliók látták, és közülük sokan kifejezték elítélő véleményüket.

A helyi rendőrség részéről John Askew nyomozó közölte, hogy sikerült azonosítaniuk a két fő gyanúsítottat. „Mindenkit szeretnénk megnyugtatni, hogy nagyon komolyan kezeljük ezt, és hogy a vizsgálat folyamatban van” – szögezte le Askew. Az eset kapcsán fontos kiemelni a hatóságok példaértékű eljárását. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az ehhez hasonló megfélemlítések túlnyomó többségét nem rögzítik, így azok rejtve maradnak az illetékes szervek, illetve hatóságok elől.

#

Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz a facebook.com/megfelemlites

Kövessen a twitteren @ megfelemlites

Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon.

A The Independent hosszú és részletes írást közölt egy megfélemlítése (bullying) átesett gyermek édesapjának tollából, aki saját és főképp gyermeke példáján tapasztalta meg, hogy milyen az, amikor az iskola szándékosan nem kezeli a megfélemlítés problémáját, hanem a megfélemlített és családja ellen lép fel különböző eszközökkel. 

A szerző gyermeke lelkileg súlyosan megsérült a mintegy 20 hónapon keresztül az élet valamennyi területén zajló megfélemlítés során. A cikkíró szerint mindez elkerülhetetlen következménye volt a megfélemlítés kultúrájának, amely a kérdéses croydoni fiúiskolát jellemezte. „Az iskola nem ösztönözte aktívan, azonban egyfajta intézményesített passzivitás révén elkülönítették az áldozatot, gyengének feltüntetve őt, és lehetővé tették a megfélemlítés folytatódását” – állapította meg az elkeseredett édesapa, kiemelve, hogy ismétlődően figyelmeztette az intézményt a problémára.

A szerző felidézte, hogy az első megfélemlítés légkörében eltöltött év után ki akarta venni a z érintett iskolából a gyermekét, azonban az ellenezte lépést, amelyet státusza megbélyegzéseként értelmezett. Ezért a gyermeke, megtépázott méltóságát összeszedve még egy évig kitartott. Ezt segítette egyfajta hamis béke is a tanulói közösségben, ugyanis átalakultak a baráti társaságok, és új csoportok jöttek létre. Azonban a megfélemlítés újrakezdődött.

A szülő ismételten jelezte a problémát az iskola felé, amely egy kidolgozott magatartási kódexszel rendelkezett a megfélemlítések esetére. Azonban úgy tűnik, hogy az intézmény munkatársai nem olvasták saját dokumentumukat. Ugyanis például míg a kódexben két napos válaszadást ígértek, a valóságban több mint egy hétbe telt, amíg reagáltak a felvetett problémákra.

A szerző szülőként ismételten panaszkodott az iskola felé, azonban az intézmény egy idő után úgy reagált, hogy számos szülői panasza lehetetlenné teszi a fia oktatását. Az iskola több területen is megdöbbentően reagált. Például amikor a megfélemlítők ellen alkalmazott büntetésekről érdeklődött, az iskola adatvédelmi okokra hivatkozva semmit sem közölt. A szülő számára egy idő után úgy tűnt, hogy egyáltalán nem is volt semmilyen büntetés a megfélemlítők irányában. Az iskola ehelyett a megfélemlített gyermekre kezdett panaszkodni, kifogásolva a fiú pontosságát és iskolai munkájának színvonalát. A gyermeket, akinek nem nyújtottak védelmet a megfélemlítéstől, elkezdték büntetni, míg az ellene lezajló, megfélemlítést célzó támadások büntetlenül maradtak. Hiába tette fel a kérdést az iskolának a szülő, hogy miért vár el a pontosságot egy olyan fiútól, akit a megfélemlítőktől sem védenek meg, az intézmény nem reagált. Az apa számára egy idő után összeállt a kép: minden egyes büntetés mellé pontok társultak. Amennyiben ezekből egy év alatt 12 összejött, akkor felkérhették a tanulót az iskolaváltásra. A szerző szerint úgy tűnik, hogy az iskola a megfélemlítettől akart megválni, mivel könnyebb az áldozattól megszabadulni, mint a megfélemlítőktől. A szülő szerint a megfélemlítés áldozatát iskolája „puhányként”, a szüleit pedig „bajkeverőkként” elszigetelte, és az egész problémát el akarta tussolni.

A megfélemlített gyermek végül egy másik iskolába került, amelyben a tanárok látják, hogy a megtört fiú megérdemli a segítséget. „Nem kellett volna két évet egy olyan iskolával való harccal töltenem, amely úgy tűnik, hogy végül a megfélemlítők oldalára állt” – állapította meg a The Independent cikkének szerzője.

A The Independent cikkében szereplő iskola minden egyes létező hibát elkövethetett, amelyet egy oktatási intézmény a megfélemlítés esetén elkövethet. Az iskola tettét súlyosbítja, hogy rendelkeztek a megfélemlítéses esetekre vonatkozó magatartási kódexszel, amelyet azonban a cikk szerint maguk sem tartottak be. Sőt, intézményi lépéseikkel, vélhetően hanyagságból, a megfélemlítők pozícióját erősítették.

#

Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz a facebook.com/megfelemlites

Kövessen a twitteren @ megfelemlites

Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon.

A The Guardian a véleményoldalán közölte Hope Whitmore írását, melyben a szerző saját gyermekkori tapasztalatait is felelevenítette, melyeket az iskolai megfélemlítés áldozataként kellett elszenvednie. Whitmore gyermekként a testsúlya miatt társai gúnyolódásának céltáblájává vált, melynek köszönhetően súlyos lelki károkat szenvedett, és anorexia is kialakult nála. Noha az anorexiából szerencsésen felépült, azonban saját bevallása szerint még mostanában is szenved a depressziótól.

Whitmore írásában saját példája kapcsán feleleveníti a Lancet Psychiatry egyik témába vágó tanulmányát, mely szerint a megfélemlített gyermekeknél fennáll a veszélye olyan mentális problémák kialakulásának, melyektől élethossziglan szenvedni fognak az áldozatok. A tanulmány még egy fontos megjegyzését kiemeli Whitmore: szemben az otthon bántalmazott gyermekekkel, az iskolájukban bántalmazott gyermekeknek nincs érdekképviseletük, és lobbisták sem támogatják helyzetük javítását. „Igazuk van: a megfélemlítés túlságosan is alattomos és túl könnyen elfogadott” – állapítja meg cikkében keserűen Whitmore. Talán a szerző által hivatkozott tanulmány legsúlyosabb megállapítása, hogy az iskolai megfélemlítés hatásai ötször súlyosabbak az otthoniénál. Mint arra Whitmore helyesen emlékeztet, az iskolai, társak általi megfélemlítést sokszor normálisnak tekintik, és a gyermekkor részeként fogadják el. Sőt, jellemépítő szerepet is tulajdonítanak neki, és sokszor hibáztatják az áldozatot a megfélemlítő helyett.

Összességében Hope Whitmore írása ráirányítja olvasói figyelmét az egykorú társak, iskolatársak általi megfélemlítés mellőzött problémájára. Továbbá tudatosítja olvasóiban a megfélemlítés ezen fajtájának hosszú távú káros hatásait. Mint az Whitmore írásából is egyértelműen látszik, a megfélemlítés problémája egyrészt súlyossága másrészt sok esetben élethossziglani hatásai miatt társadalmi szintű probléma, melynek kezelése nem tűr halasztást.

#

Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz a facebook.com/megfelemlites

Kövessen a twitteren @ megfelemlites

Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon.

A WPTV honlapja a megfélemlítés egy kevéssé ismert, ámde jelenlévő típusába tartozó esetről számolt be, melynek során egy tanár félemlített meg egy diákot.

A floridai Fort Pierce-ben lévő Samuel Gaines Academy tanárának felmondtak, miután egy diák, a 11 éves Brianna Cooper videófelvételen rögzítette, amint a tanár nyersen viselkedett és megfélemlítette az egyik diáktársát. Cooper leszögezte, hogy a tanár korábban is viselkedett hasonlóan a diákokkal, és ő csak ennek bizonyítására rögzítette a felvételt. Végül a tanintézményt működtető St. Lucie County School District közleményt adott ki, melyben tudatták a tanár szakszerűtlen viselkedésének kivizsgálását, és az azt követő felmondást. Azonban Coopert is felfüggesztette a tanintézmény öt napra, mivel szerintük a felvétel készítése illegális volt. Végül Cooper felfüggesztését megszüntették, és a kislány visszatérhetett az iskolába.

Brianna Cooper esete mutatja, hogy a diákok nemcsak tanuló és tanuló közötti, hanem tanár és tanuló között zajló megfélemlítéssel is találkozhatnak az iskolákban. Cooper azonban nem akart tétlen kívülálló maradni, hanem egy felvétel készítésével kísérletet tett a helyzet orvoslására. Azonban a kislány lépésére először rosszul reagált iskolája, felfüggesztéssel büntetve a tanulót.

Cooper esete kiemeli annak fontosságát, hogy az iskolai megfélemlítés fokozott figyelmet kapjon, ugyanis még egy olyan országban is, mint az Egyesült Államok – ahol a társadalom és a különböző hatóságok törekednek a megfélemlítés problémájának kezelésére – is kezelhetik rosszul a megfélemlítés eseteit.

#

Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz a facebook.com/megfelemlites

Kövessen a twitteren @ megfelemlites

Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon.