Amikor a fiatalok biztonságáról és jövőjéről van szó, már nem elég a jó szándék. Tudni kell, hogy miről beszélünk!
A Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány egyre többször szembesül olyan fogalmak pontatlan használatával és keverésével, mint az “iskolai erőszak, bántalmazás, zaklatás, kortárs bántalmazás, online kortárs bántalmazás, online zaklatás, internetes bántalmazás, internetes zaklatás, online bántalmazás, elektronikus zaklatás, digitális zaklatás”, melyeket a szakemberek tévesen hoznak kapcsolatba az angol “bullying” és “cyberbullying” fogalmakkal.
Sajnos az angoltudás hiánya Magyarországon nem példa nélküli és komoly következményekkel járhat, ha ez a hiányosság szakmai szinten jelentkezik. Kevert fogalmakkal dolgozva, a gyermekbiztonságra irányuló kutatásokat is keverik és a megoldásokat is félrealkalmazzák, amelyek így kontraproduktívak és károsak lehetnek. A fogalomzavarból adódóan számos cikk félretájékoztatja a társadalmat a zaklatás és a megfélemlítés környezetéről és megelőző, valamint megszüntető megoldásairól. Hátráltatja és megnehezíti a gyakorlati megoldások hatásos és hatékony bevezetését, így beleértve a jogalkotást és a jogorvoslást, valamint az intézményekben bevezetett programokat is. A félretájékoztatás jelentősen megnehezíti és sokszor ellehetetleníti a gyakorlati megoldások eljutását az érintett gyerekekhez és felnőttekhez. A fogalomzavar másfajta, súlyos hibákat is eredményezhet, ilyenek például a közpénzen kiépített hibás és nem fenntartható programok. Továbbá, a fogalmak összekeveredése miatt a problémát eltérően kezelő erőfeszítések - még a legjobb szándék ellenére is - sokszor kontraproduktívnak bizonyulhatnak.
Így érthető, hogy a témában mindeddig pontatlan és sokszor káros tanácsok, mint például: “Ha utazol (és zaklatnak), menj át egy másik kocsiba, vagy szállj le és várd meg a következő járatot” álltak a társadalom rendelkezésére, hiszen sem a “megfélemlítés”-sel, (bullying)-al kapcsolatos szakmai tudás, sem a szervezett programok nem voltak jelen Magyarországon.
Az Alapítvány feladatának tartja, hogy pontos tájékoztatást adjon a témával kapcsolatban és fellépjen a hanyagságból vagy gondatlanságból elkövetett félretájékoztatások ellen. Sokszor a megfelelő információk ismerete mellett is szándékosan folytatódik a társadalom félrevezetése, számos alkalommal hatósági szinten, közpénzeket is felhasználva.
A fogalomzavar fenntartását elősegítő szakemberek esetében a szakmai mulasztás, hanyagság vádja is felmerülhet, ezért szükségesnek tartjuk annak kihangsúlyozását, hogy egy káros társadalmi jelenség – amely jelen esetben a megfélemlítés – elleni fellépés szándékolt megnehezítése büntetőjogi következményekkel is járhat.
FELELŐSSÉG
A fogalmak keverése megtörténhet gondatlanságból vagy hanyagságból, de állhat a témával kapcsolatos tájékozatlanság is a háttérben.
Az Alapítvány kötelességének tartja azt, hogy Megfélemlítés Elleni Program részletein felül, tájékoztassa a szakembereket, és szakmai, valamint gyermekek védelmét befolyásoló szervezeteket a fogalmak, definíciók pontosságáról, azok téves használatának negatív következményeiről. Az Alapítvány saját mottóját alkalmazva a fent vázolt probléma orvoslására az “egyéni döntés, kollektív következmény, egyéni felelősségvállalás” folyamatát kívánja érvényesíteni.
A Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány üzeni minden szakembernek: még ha hibáznak is, ne folytassák szándékosan a fogalmak téves használatát, így “homokra építve a gyermekek biztonságát garantáló házat” hogy taktikusan elsumákolva hibáikat, folytassák a fiatalok és a társadalom károsítását. Ezzel ellehetetlenítve minden jövőbeni erőfeszítést a javulásra.
Ha hibázunk, vállaljuk emberségünket és haladjunk konstruktívan egy progresszív és felelős társadalom eléréséért. Magyarország ne legyen egy “következmények nélküli ország”.
FOGALOMTISZTÁZÁS
Egyértelmű fogalomtisztázás, melyre felhívjuk a szakma és a sajtó figyelmét:
- Megfélemlítés angolul “Bullying”
- Cyber-megfélemlítés vagy kibermegfélemlítés angolul “Cyberbullying”
- Zaklatás angolul “Harassment”
- Internetes zaklatás angolul “Online harassment”
- Szexuális zaklatás – Sexual harassment
- Erőszak – Violence
- Iskolai erőszak – School violence
- Bántalmazás – Abuse
- Fizikai bántalmazás – Physical abuse
- Szóbeli bántalmazás – Verbal abuse
- Szexuális bántalmazás – Sexual abuse
A megfélemlítés (bullying) olyan ismétlődő és intenzív, bántalmazó, kárt vagy sérülést okozó viselkedési folyamat, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti „erőegyensúlyt” igyekszik felborítani vagy megszüntetni, és a kialakult erőpozíciót megvédeni. A cyber-megfélemlítés a szóbeli és a közösségi megfélemlítés elektronikus technológiák használatával kivitelezett formája.
A cyber-megfélemlítés / kibermegfélemlítés (cyberbullying) az, amikor a szóbeli és/vagy a közösségi megfélemlítést elektronikus technológiák használatával valósítják meg. Ez megtörténhet interneten is, azonkívül megtörténhet vonalas vagy mobiltelefonon vagy akár sms-ben is. Ezért is fontos, hogy ne keverjük a kiber (cyber) tér fogalmát az internet vagy az online fogalmaival.
A megfélemlítéssel ellentétben a zaklatásnak, (mely lehet a megfélemlítés egyik, de nem kizárólagos eszköze), nem alapfeltétele az erőegyensúly felborítása.
Példák
A negatív-intenzitáson és a folyamatosságon felül a megfélemlítés és a kibermegfélemlítés alapfeltétele az erőegyensúly felborulása / megszűnése.
példa: A zaklató által negatív tartalmú folyamatos telefonhívások megtétele, anonim módon. A legközebbi interaktusnál az erőegyensúly változatlan marad a zaklató és a zaklatott között, mivel a hívások anonim módon történtek így a zaklatott nem ismeri fel az elkövetőt, mint a zaklató.. - Az erőegyensúly felborulásának hiányában ez nem nevezhető cyber-megfélemlítésnek (cyberbullying), de nevezhető kiberzaklatásnak vagy azon belül specifikusan telefonos zaklatásnak.
példa: Az előző eset, azzal a különbséggel, hogy a telefonhívások nem anonim módon történtek. A legközelebbi interaktusnál az erőegyensúly egyértelműen megváltozott, felborult, mivel az elkövetőt, mint zaklatót egyértelműen beazonosította a célszemély. Ezért, a zaklatás egyben a megfélemlítés eszközének is nevezhető, mely súlyosbító tényező is lehet. Ezért ez kibermegfélemlítésnek, azon belül kiberzaklatásnak, azon belül telefonos zaklatásnak is nevezhető.
példa: Egy párkapcsolat megszűnésével az egyik fél képtelen feldolgozni és elfogadni a kapcsolat megszűnését és lezárni azt. A kapcsolat újraelevenítésében bízva, intenzív pozitív-érzelmi tartalmú több száz kontaktussal próbálkozik sms-ben, telefonon, email üzenetekben, posztokban, és privát üzenetekben közösségi oldalakon. Az intenzitás és a gyakoriság miatt a viselkedés zaklatásnak tekinthető, mivel hiányzik a negatív (erőegyensúly felborítását célzó) tényező, ezért nem tekinthető megfélemlítésnek. Az interneten kívül telefon és sms technikákat is alkalmaztak, ezért az internetes zaklatás nem fedi le módszerek teljességét, és kiberzaklatásnak vagy cyber-zaklatásnak minősíthető. Az elektronikus zaklatás megnevezése nem tanácsos, hiszen az az elektronikus eszközök fizikai használatára irányul. A digitális zaklatás sem tanácsos, habár Magyarországon már a telefon is digitális technológia része, de a megfogalmazás nem tükrözi a nemzetközi sztenderdeket, és stilisztikailag is szerencsétlennek tűnik.
példa: Az elkövető a közösségi oldalakon privát üzenetekben, emailen és telefonon a célszemény szervezett kiközösítését ösztönzi a célszemély tudta nélkül. Felhívja a célszemély környezetének a figyelmét, hogy ne szóljanak hozzá, ne nézzenek rá, ne létesítsenek vele semmilyen kapcsolatot valamint a célszemély által kezdeményezett kommunikációs próbálkozásokat ignorálják. Ez a viselkedés, mely a célszemély bevonása és sokszor tudta nélkül történik, nehezen nevezhető zaklatásnak, de a szervezettsége, a negatív intenzitása és a fenntartásának folyamatossága miatt, valamint az erőegyensúly egyértelmű felborulása miatt, nevezhető cyber-megfélemlítésnek. Ez a viselkedés klasszikus példája lehet a megfélemlítésnek az iskolában, amikor még nem jogszabályellenes cselekedetek folyamatosságának és intenzitásnak fokozásával próbálkoznak a negatív környezetet állandóvá tenni. Ide sorolható még a valós negatív események folyamatos felemlegetése.
példa: Az elkövető a közösségi oldalakon privát üzenetekben, emailen és telefonon a célszemély bevonása és tudta nélkül valótlanságokat terjeszt a célszemélyről, melyek sértik a célszemély becsületét és méltóságát. A viselkedés nehezen nevezhető zaklatásnak, de a rágalmazás intenzitása, és annak fenntartásának folyamatossága megfélemlítésnek is tekinthető. Mivel ez nem csak interneten, de telefonon és sms-ben is megtörtént, ez cyber-megfélemlítésnek is tekinthető.
Bizonyos esetekben a zaklatás lehet a megfélemlítés eszköze. Az “internetes” előjelző kizárólag akkor alkalmazható, ha a viselkedés csak online, az interneten történt, nem sms-ben vagy telefonon keresztül. A fenti példák egyértelművé teszik a megfélemlítés és a zaklatás közötti kapcsolatokat és különbségeket, valamint a cyber tér és az online fogalmak kapcsolatait.
#
Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz a facebook.com/megfelemlites
Kövessen a twitteren @ megfelemlites
Tekintse meg az iskolai- és a cyber megfélemlítéssel kapcsolatos tanácsokat és programjainkat a megfelemlites.hu weboldalon.
