A MEGFÉLEMLÍTÉS ELLEN

A megfélemlítés valós problémájához való helytelen városvezetői hozzáállás szomorú példájáról számolt be a Fox News egyik cikke. A közép-kaliforniai Porterville polgármesterének megjegyzései – melyek szerint a megfélemlítés áldozatainak meg kellene védeniük magukat és meg kellene erősödniük – felháborították a meleg-jogi aktivistákat és Porterville városi tisztviselőit.

A városi tanács egyik ülésén Cameron Hamilton polgármester leszögezte, hogy ellenzi a megfélemlítést, de úgy véli, hogy a megfélemlítést túl gyakran hibáztatják a világ problémáiért, továbbá véleménye szerint egyeseknek tökösebbé kellene válniuk. A városvezető kijelentésével egy olyan program ötletére reagált, amely védett zónákat hozna létre a megfélemlítés áldozatainak. Virginia Gurrola városi tanácstag viszont támogatta a védett zónák ötletét, és felhívta arra a polgármester figyelmét, hogy elég nehéz tökössé válnia például egy 10 éves kislánynak. A gyűlés során egyedül Hamilton szavazott a biztonsági zónák további megvitatása ellen. Döntését azzal indokolta az Associated Press hírügynökségnek, hogy ő maga nincs a melegek ellen, azonban ellenzi a tervet a költségessége miatt. Továbbá a polgármester szerint a város pereknek lenne kitéve, ha egy védett zóna veszélyessé válna.

A polgármester botrányt kiváltó, és tudatlanságról árulkodó megjegyzései kiemelik a megfélemlítéssel kapcsolatos megfelelő képzés fontosságát. Magyarországon A Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány 2013 januárjában létrehozta első és egyetlen szervezett és átfogó Megfélemlítés Elleni Programját (MEP), melynek célja, hogy gyakorlati eszközöket adjon a megfélemlítés hatásos kezelésére, és elősegítse a megfélemlítés problémájának mélyebb és árnyaltabb ismeretét.

A Bloomberg egy fiatal lány tragikus öngyilkosságáról számolt be, ami megmagyarázza, hogy miért vezetett be az ask.fm nevű honlap biztonsági intézkedéseket a fiatalok védelmére, valamint aláhúzza a cyber-megfélemlítés elleni fellépés fontosságát.. Az ask.fm egy 100 millió felhasználóval rendelkező honlap, melyen a felhasználók névtelenül tesznek fel egymásnak kérdéseket.

Egy Nadia nevű, 14 éves olasz iskoláslány elkeseredett érzelmi segélykérést posztolt ki az ask.fm-re, amire számos felhasználótól sértéseket, és öngyilkosságra buzdító üzeneteket kapott válaszképp. Nadia február kilencedikén kiugrott egy Padovához közel elhagyatott szálloda tizedik emeletéről. A Corriera della Sera olasz lap szerint Nadia egy nagyanyjának címzett búcsúlevelet hagyott csak hátra, amelyben elnézést kért, amiért mindenkinek csalódást okozott. A tinilány levelében jelezte halálát, valamint megjelölte halála helyét is.

A lány édesanyja az épület lábánál talált rá lánya testére. Nadia barátja szerint a lány depressziós volt, míg a szülők az ask.fm honlapot tették felelőssé lányuk haláláért. A cég szóvivője szerint az ask.fm átalakította a tartalomszabályzásra vonatkozó módszereit a fiatalok biztonsága érdekében. 

A Fox News beszámolt egy olyan ügyről, amelynek kimenetele demonstrálja a felelős internethasználat fontosságát. Egy amerikai lány azzal hencegett Facebook posztjában, hogy édesapja kártérítést kap egy diszkrimináció miatti ügyet lezáró megállapodás keretében.

A kérdéses posztban a lány leszögezte, hogy édesapja megnyert egy ügyet ezért a Gulliver Preparatory School fogja fizetni az ő jövőévi európai vakációját is. A lány édesapja, a 69 éves Patrick Snay a Gulliver Preparatory School korábbi vezetője volt. Azonban Snay, amikor a szerződését nem akarták meghosszabbítani, panaszt tett az iskola ellen, a kora miatti diszkriminációra hivatkozva.

Az egykori vezető a pert megnyerte, azonban a kártérítését rendező megállapodásban vállalta, hogy bizalmasan kezeli az ügyet az ügyet lezáró megállapodás létét és részleteit.

Végül azonban lánya posztja miatt az intézmény visszautasította a megállapodásban szereplő 80 ezer dollár kifizetését. Amennyiben Snay lánya felelősségteljesebben használta volna az internetet, elkerülhette volna, hogy 80 ezer dolláros kárt okozzon szüleinek.

Azonban a Fox cikkében említett eset csak a jéghegy csúcsa, ugyanis számos más, akár tragikusabb kimenetelű esemény is megelőzhetőbb lenne a felelős internethasználattal.

A Blikk cikke nyomán több hírportál, köztük az Origo is beszámolt egy XVII. kerületi általános iskola 6.c osztályába járó V. Lacika esetéről. A diák megfélemlíti a teljes iskolát, osztálytársait rendszeresen kifosztja. A lap információi szerint a több hónapja fennálló probléma odáig jutott, hogy a diákot osztályfőnöke fizette le 2 ezer forinttal annak érdekében, hogy ne jelenlen meg. V. Lacika osztálytársainak felháborodott szülei összehangolt tiltakozó akciót indítottak, melynek keretében addig nem engedik iskolába gyermekeiket, amíg meg nem oldódik a probléma. Az oktatási intézmény igazgatója megerősítette már az az Emberi Erőforrások Minisztériuma is vizsgálja az ügyet.

Az iskolát terrorizáló diák megdöbbentő és egyben felháborító története egyértelműen mutatja, hogy az ilyen problémák elkerülése érdekében van szükség megfélemlítés elleni szervezett és átfogó programokra, amelyek eszközöket és segítséget biztosítanának az iskoláknak. Megfelelő programok bevezetése és alkalmazása révén már a minisztériumi szint alatt megoldhatóvá válnának az ilyen diákok esetei, és nem kellene az oktatóknak elkeseredettségükben olyan szokatlan és hibás eszközhöz folyamodniuk, mint a megfélemlítő lefizetése. A Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány 2013 januárjában létrehozta Magyarország első és egyetlen szervezett és átfogó megfélemlítés elleni programját (MEP), melynek célja, hogy gyakorlati eszközöket adjon a megfélemlítés hatásos kezelésére.   A program pilotja két budapesti iskolában zajlik.

A Huffington Post cikke megdöbbentő felmérési eredményekről számolt be. Az AVG biztonsági szoftverekkel foglalkozó cég egy felmérést készített, amellyel gyermekek online aktivitását vizsgálta. A felmérés eredményei meglepőek, ugyanis világosan mutatják, hogy sok gyermek előbb tanulja meg a számítástechnikai eszközök használatát, mint a cipőfűzője megkötését. A nemzetközi felmérésben 6017 szülő vett részt. A megkérdezett szülők szerint a 6-9 éves gyermekeik 89 százaléka aktív online. Továbbá a gyermekek 65 százaléka több mint heti két órát aktív online. Az Egyesült Államok esetében volt az arány a legmagasabb a kisgyermekek 12 százaléka több mint heti tíz órát tölt az interneten. A 3-5 éves gyermekek 66 százaléka képes a számítógépen játszani, míg csupán 58 százalékuk tud biciklizni. Ugyanebben a korosztályban 57 százalék tud tabletet használni, míg ezzel szemben csupán 38 százalék tudja leírni a nevét és 14 százalék képes a cipője megkötésére.

Magyarországon is már egyértelműen láthatók az ehhez hasonló tendenciák, melyek fokozódnak az okos telefonok és egyéb kiber eszközök használatának elterjedésével. Felesleges és gondatlan lenne megtanulnunk azokat a leckéket, amiket mások drága árat fizetve már megtanultak. Vegyünk példát, és tanuljunk mások „hibáiból” gyakorlataiból.